Magyar szerkezettár
Keres
🪄
ugrik
tn (
és
ts) ige
1.
helyéről
elrugaszkodva
a
levegőbe
veti
magát
.
magasra
ugrik
.
▸
akkorákat ugrik, mint egy bakkecske
|
ugorva
jut
vhova
.
vízbe
ugrik
.
|
sp
ilyen
mozgáson
alapuló
sportágat
művel
.
úszik
,
fut
és
távolba
ugrik
.
| ts
ezt
a
mozgást
valamilyen
formában
,
irányban
v
.
eredménnyel
végzi
.
fejest
ugrik
;
magasat
ugrik
;
két
métert
ugrik
.
| ts
ezzel
a
mozgással
átjut
valamin
.
árkot
ugrik
.
| ▸
valakinek ugrik
2.
<
tárgy
>
rugalmas
mozgással
a
levegőbe
felpattan
.
a
labda
nagyot
ugrik
.
| ▸
szemébe ugrik valami
3.
(ts
is
)
szabályos
mozgásban
,
fejlődésben
v
.
gondolkodásban
,
szövegben
egy
v
.
több
mozzanatot
kihagy
.
az
írógép
ugrik
egyet
;
az
iskolában
ugrott
egy
osztályt
;
más
tárgyra
ugrik
;
▸
ugorjunk!
4.
hirtelen
emelkedik
.
magasra
ugrott
a
láza
.
5.
biz
siet
vhova
,
ill
.
valamit
tenni
.
ugorj
,
hozz
vizet
.
6.
rég
szökik
,
menekül
.
7.
rég tréf
táncol
.
ugorjunk
egyet
!
8.
biz
<
tréfán
>
feldühödik
,
megsértődik
.
minden
tréfára
ugrik
.
9.
biz
odalesz
,
elúszik
stb
.
,
mert
elkötik
,
eladják
,
ill
.
valaki
elveszi
.
ugrik
egy
ezres
;
ugrott
a
jogosítványa
,
a
(
z
esti
)
programja
.
[?]
____________________
bakkecske
fn
a
kecske
hímje
.
____________________
egy
1
[eggy]
I.
mn-i tőszn
1.
annyi
,
amennyit
a
természetes
számsor
első
egész
száma
jelöl
(
1
).
egy
fia
van
;
▸
nem egy
|
egyetlen
.
▸
egy emberként mint egy ember
|
<
kif-ekben
.>
▸
egy cseppig szálig szemig
2.
osztatlan
,
egész
.
egy
darabban
;
▸
egy csomóban rakáson
|
egyszeri
.
|
egységes
,
egyetlen
.
egy
közösséggé
forrtak
össze
.
|
csupa
,
merő
.
egy
vér
lettem
.
3.
ugyanaz
,
azonos
.
egy
véleményen
van
valakivel
;
▸
egyek vagyunk
4.
<
időpont
megjelölésére
,
sorszn-i
jelentésben
.>
▸
egy óra
5.
<
pongyola
haszn
:>
első
.
az
egy
kerületben
;
az
egy
b-be
jár
.
II.
fn-i tőszn
1.
egy
egységből
álló
mennyiség
,
szám
.
|
< (
ütemes
)
mozgás
vezénylésében
vezényszóként
.>
egy
,
kettő
,
egy
,
kettő
!
2.
gyak. biz
egy
dolog
,
egy
egység
,
kül
.
pénzegység
.
erre
az
egyre
emlékszem
;
egy
húszért
vette
.
▸
egyet mondok, kettő lesz belőle
|
egy
óra
mint
időpont
.
pontosan
egykor
.
|
az
egyes
számmal
jelölt
épület
,
helyiség
.
földszint
egy
.
|
<
pongyola
haszn
,
hónap
neve
után
:>
elseje
.
május
egy
.
3.
egy
személy
.
▸
nem egy
volt
ott
nem
egy
,
aki
...
|
ugyanaz
a
személy
,
dolog
.
egyet
szeretünk
.
4.
isk biz
az
egyes
számjegy
.
fölírom
az
egyet
.
5.
(hsz-szerűen) ▸
egyet
▸
alszik rá egyet
| ▸
eggyé
eggyé
olvad
.
| ▸
egytől egyig
III.
htl névm
kissé rég
egyik
(
a
kettő
közül
).
| ▸
egy és más
| ▸
egyőnk együnk, egyőtök, egyőjük
[?↔
így
]
egy
2
[eggy
v.
egy] (hangsúlytalan)
I.
htl névelő
1.
<
meghatározatlan
,
még
nem
említett
v
.
ismeretlen
személyt
,
dolgot
jelentő
köznév
,
ill
.
ezzel
alakult
szószerkezet
előtt
.>
vett
egy
táskát
;
egy
rokonom
képe
;
egy
újabb
rendelet
szerint
.
|
<
időhat
előtt
,
a
meghatározatlanság
kif-ére
.>
egy
este
;
▸
egy időben
▸
egy alkalommal
|
<
htl
mennyiséget
jelentő
szó
(
szerkezet
)
előtt
;
kitétele
nélkül
a
szó
(
szerkezet
)
helytelen
.>
egy
kevés
víz
;
▸
egy kis ideig
|
<
némely
htl
nagyságra
,
fokra
utaló
belső
tárgy
,
ill
.
hsz
előtt
.>
egy
nagyot
sóhajt
;
▸
egy kicsit kevéssé egy kissé
2.
<
fajfogalmat
jelölő
köznév
,
ill
.
ezzel
alakult
szószerkezet
előtt
.>
egy
kisgyermektől
ezt
ne
kívánd
!
|
<
valakihez
,
valamihez
mint
típushoz
,
fajtához
való
hasonlítás
esetén
.>
olyan
,
mint
egy
virágoskert
.
|
<
hasonlítást
nem
tartalmazó
,
nem
metaforikus
névszói
állítm
előtt
.>
jános
egy
okos
ember
(
helyesen
:
jános
okos
ember
).
3.
<
érzelmileg
színezett
m
kiemelő
szavaként
,
a
jelző
és
a
jelzett
szó
között
.>
ravasz
egy
fickó
!
4.
<
típusra
,
ill
.
a
megnevezett
személyi
tulajdonságaira
utaló
tulajdonnév
előtt
.>
egy
szabó
jánostól
ezt
elvárjuk
!
II.
hsz
ritk nép
körülbelül
.
lehet
egy
tíz
méter
.
[←
egy
1
]
____________________
mint
1
hsz
vál
I.
kérdő
1.
milyen
módon
?
mint
történt
a
dolog
?
2.
milyen
állapotban
?
hogy
s
mint
vagy
?
3.
rég
<
felkiáltásban
:>
mennyire
!
mint
sajnálom
!
II.
von
amint
,
ahogy
.
köszönt
,
mint
illik
.
|
<
kérdő
alakú
ált
névm-sal
v
.
hsz-val
együtt
,
kül
.
közmondásokban
:>
amint
.
ki
mint
vet
,
úgy
arat
.
[←
mi
2
]
mint
2
ksz
1.
<
hasonlóságot
,
egyezést
kifejező
összetett
m
mellékm-ának
bevezetésére
.>
olyan
,
mint
a
többi
.
|
<
fokozást
v
.
ritk
.
lefokozást
tartalmazó
hasonlításban
.>
úgy
fut
,
mint
a
nyúl
.
2.
<
fokozati
különbséget
kifejező
hasonlításban
,
kf
után
.>
jobban
fáj
,
mint
tegnap
.
| ▸
több mint
több
mint
egy
éve
.
|
<
különbözőséget
kifejező
alapfokú
htl
névm
v
.
htl
hsz
után
.>
más
,
mint
...
;
másképp
,
mint
...
3.
<
szembeállításban
,
gyak
.
inkább
hsz-val
.>
inkább
ma
,
mint
holnap
.
|
mintsem
,
semhogy
.
inkább
felírom
,
mint
hogy
elfelejtsem
.
| ▸
nem annyira , mint inkább
nem
annyira
szereti
,
mint
sajnálja
.
4.
<
azonosítást
kifejező
mellékm
kapcsolására
.>
ugyanaz
érdekli
őt
is
,
mint
engem
.
|
<
nyomatékos
állítást
kifejező
m-ban
,
tagadás
v
.
kérdés
után
.>
nem
más
,
mint
...
;
nincs
más
hátra
,
mint
...
;
mi
más
,
mint
...
5.
<
kapcsolatos
ksz-szerű
szerepben
:>
a
szóban
forgó
(
k
)
hoz
hasonlóan
,
valamint
.
én
is
megijedtem
,
mint
mindenki
más
.
6.
<
állapothat
kapcsolására
:>
a
megnevezett
minőségben
,
valamiként
.
mint
öreg
ember
tért
haza
;
▸
valaki, valami mint olyan ilyen
az
erkölcs
mint
olyan
.
7.
<
kifejtés
,
felsorolás
bevezető
szavaként
.>
a
vándormadarak
,
mint
(
például
)
a
gólya
,
a
fecske
...
;
▸
mint ahogy
ha
megígérte
,
mint
ahogy
megígérte
,
akkor
...
8.
▸
nap mint nap
[←
mint
1
]
..........
amint
I.
von hsz
1.
amely
módon
v
.
állapotban
.
úgy
maradt
,
amint
volt
.
|
<
nem
valódi
alárendelésben
,
vmely
kiegészítő
megjegyzés
bevezetésére
.>
amint
mondják
,
nagy
tél
lesz
.
2.
a
megjelölt
körülmény
következtében
v
.
arányában
.
amint
sötétedett
,
bezárkóztunk
.
II.
ksz
1.
mialatt
,
amíg
.
2.
amely
időpontban
v
.
rögtön
utána
;
mihelyt
.
amint
elkészülsz
,
szólj
!
____________________
ó/akkorákat
→
ó
⊕
/[Hyph:Slash]
⊕
akkora
⊕
többesjel
⊕
-t
ó
1
fn
1.
az
o
hosszú
párja
.
2.
ennek
írásjegye
(
ó
,
ó
).
|
<
rövidítésként
:>.
▸
ó
ó
2
→
óv
ó
3
mn
1.
irod
ódon
,
ősi
.
2.
irod
elavult
.
3.
nép
nem
ez
évi
<
termés
(
ű
) >.
az
ó
vörösborból
adj
,
ne
az
újból
!
[ fgr ]
ó
4
isz
irod
óh, oh
1.
<
fájdalom
,
szomorúság
,
vágyódás
,
félelem
kif-ére
.>
ó
,
de
kár
!;
ó
jaj
!
2.
<
csodálkozás
,
tetszés
,
öröm
kif-ére
.>
ó
,
hát
ez
remek
!
3.
<
udvariassági
kif-ek
bevezetésére
.>
ó
,
bocsánat
!
|
irod
<
megszólítás
előtt
,
kül
.
kérést
,
könyörgést
kifejező
m-ban
.>
ó
,
emberek
!
[hangkit]
ó
cxn
óra
.
/[Hyph:Slash]
akkora
mut névm
1.
a
szóban
forgóhoz
hasonló
,
ill
.
vele
egyező
nagyságú
,
fokú
.
itt
még
akkora
hely
sincs
,
mint
amott
.
2.
olyan
nagy
v
.
olyan
kis
méretű
,
fokú
.
akkora
zaj
volt
,
hogy
...
többesjel
fn
nyelvt
a
többes
szám
jele
.
-t
1
rag
I.
tárgyrag
1.
<
annak
jelölésére
,
hogy
kire
,
mire
irányul
a
cselekvés
.>
[
hívja
]
a
fiát
; [
vágja
]
a
fát
.
2.
<annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.>
a
krémet
[
felkeni
].
3.
<
annak
jelölésére
,
aki
v
.
ami
a
cselekvés
eredményeként
létrejön
.>
fiút
[
szült
];
levest
[
főz
].
|
<
annak
jelölésére
,
ami
a
cselekvés
által
arra
az
időre
létrejön
.>
táncot
[
lejt
].
|
<
a
cselekvést
ismétlő
fn
ragjaként
.>
[
békés
]
életet
[
él
].
4.
vmely
helyen
.
[
járja
]
a
falut
.
5.
valamennyi
ideig
.
öt
évet
[
ült
].
6.
ritk
<
kif-ekben
:>
valamiként
.
őrt
[
áll
].
7.
<
vonzatszerűen
,
nu-val
.>
korát
[
tekintve
].
II.
hat értelmű tárgy ragja
1.
vhány
ízben
.
ötöt
[
dob
];
sokat
[
utazik
].
2.
valamilyen
mértékben
,
ill
.
módon
.
egy
kicsit
[
fél
];
jót
[
aludt
].
3.
biz:
▸
mit?
mit
[
tűröd
]?
-t
2
a befejezett mn-i ign képzője
-tt
1.
(tn igéhez)
<
azon
tulajdonság
kif-ére
,
hogy
valaki
,
valami
elvégzett
vmely
cselekvést
,
történt
vele
valami
.>
[
messziről
]
jött
[
vándor
];
ledőlt
[
fal
].
| (mn-ként)
fejlett
[
ember
];
főtt
[
étel
].
2.
(ts igéhez)
<
azon
tulajdonság
kif-ére
,
hogy
valakivel
,
valamivel
csináltak
valamit
.>
kitüntetett
[
diák
];
kilőtt
[
nyíl
].
| (mn-ként)
lőtt
[
vad
],
zárt
[
ajtó
].
3.
(ts igéhez, mn-ként
is
)
<
azon
tulajdonság
kif-ére
,
hogy
valakivel
,
valamivel
tesznek
valamit
.>
ünnepelt
[
író
].
PÉLDÁK #1
asztal
(szótár)
asztalos
(szótár)
asztalokra
(toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal
(összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba
(3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal
(szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal
(azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal
mellett
(3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
avokádó
(van/van, azonos,
nagy
)
fűbe harap
(nincs/van, konstrukció)
fűbe
(nincs/van, 2 konstrukció,
-ba/-be
)
fű
(van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki
fűbe harap
(nincs/van, szöveg részeként)
nem
harapott fűbe
(nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap
(nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
a tanár
részt vesz
az akció
ban
(igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben
(azonos forma)
alapító tag
–
okos gyerek
az
alapító tag
részt vesz
az akció
ban
(két többszavas konstrukció)
az okos gyerek
részt vesz
az akció
ban
(egy többszavas konstrukció)
a tanár
részt
vett
az akció
ban
(múlt idő)
a tanár
vesz részt
az akció
ban
(szórend)
a tanár
vesz
az akció
ban részt
(szórend)
a tanár
részt vesz
a
munká
ban
(más elem)
a tanár
kollégáival
részt vesz
az akció
ban
(plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
-ban/-ben
,
-ság/-ség
,
ad hoc
,
terem
,
termet
,
almafa
,
grépfrútfa
,
megcsócsál
a könyv lapokból áll
,
a nyelv szerkezetekből áll
,
kísérletet tesz erre
Kapcsolat •
szerkezettar@nytud.hu
• HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024